Maricruz: tudtad? (érdekességek)

Ma a Maricruz születéséről és forgatásáról olvashattok néhány kulisszatitkot, a cikkből többek között az is kiderül, hogy miért ért véget olyan kurtán-furcsán a Marimar története, milyen új szálak kerültek a Maricruzba, és hogy valóban olyan kellemetlen lehelete volt-e Daniel Arenasnak a csókjelenetek során, mint ahogyan azt Ana Brenda állítólag szóvá tette. Jó olvasást!

• Bár lépten-nyomon úgy hivatkoznak a sorozatra (köztük én is), mint a klasszikus Thalía-sorozat, a Marimar remake-jére, valójában sokkal több köze van az 1977-es La venganzához (A bosszú), amely az Inés Rodena-történet első mexikói változata volt Helena Rojóval és Enrique Lizaldéval a főszerepben, és melynek forgatókönyveit az (egyébként annak idején a Marimart is adaptáló) író, Carlos Romero alapul vette ennél a feldolgozásnál. A legszembetűnőbb különbség, hogy míg a Marimar vidéki etapja a tengerparton zajlik, a La venganza és a Corazón indomable a “szárazföldön” játszódnak, de még számos dologban rokonítható a Maricruz a hetvenes évekbeli rokonnal.*
• Carlos Romero már 2010-ben megírta a történet adaptációját teljes egészében, és több évnek kellett eltelnie, hogy a Televisa odaadja a projektet valamelyik producerének. Valószínűleg ha Romero előre tudja, hogy Nathalie Lartilleux kezébe kerül a sorozata, kétszer is meggondolja, megírja-e, az Árva angyal óta ugyanis híresen rossz kettejük viszonya.
• A Maricruz Olivares név (és részben a sorozat címe is) tisztelgés Inés Rodena, az eredeti történet szerzője előtt, aki a La indomable c. kubai rádiójátékban ugyanezzel a névvel teremtette meg a szegény lány figuráját. Helena Rojo karakterét már “csak” María Olivaresnek hívták, a nagy átalakulás után pedig Alejandra lett belőle, ezt őrizte meg az Ana Brenda-féle verzióban a María Alejandra név, Maricruz eredeti keresztneve.
• A férfi főhős nevét (Octavio Narváez) a ’74-es, venezuelai verzióból kölcsönözte az író, akárcsak azt, hogy Octavio pilótaként dolgozik, nem pedig focistaként, mint a Marimar Sergiója. Érdekesség továbbá, hogy a ’77-es változat főgonosza, Carmen (Beatriz Sheridan) leánykori névként viselte a Santibáñezt, amely a Marimarban már a fő családnév lett, ’94-es alteregója, Angélica (Chantal Andere) pedig megkapta a Narváez-t leánykori névnek.
• Beatriz Sheridannek a Marimarhoz is köze volt, hiszen ő rendezte a sorozatot.
• Octavio és Miguel a történetben testvérek, akárcsak a ’77-es megfelelőik, ellentétben a Marimarral, ahol Serigo Renato fia volt.
• A Marimarban fontos szerep jutott egy beszélő kutyának, Bolhásnak, akit a Maricruzban egy idomított majom lett volna hivatott helyettesíteni, ám az állatot nem sikerült ilyan rövid idő alatt kiképezni, így a tervezettnél jóval kevesebb jelenetben szerepelt.
• Míg a La venganzában az ottani főhősnő egy mesés hotelt örököl az apjától, amely a Santo Angel szigeten található, a Marimarban kaszinó az örökség. A Corazón indomable ötvözi a két vagyont egy hatalmas utasszállító hajón található kaszinóhotel képében.
• Maricruz egyik kérője lesz a történet folyamán az arab emír, Karim (Carlos de la Mota), akit szintén a ’77-es verzió egyik karaktere, a Rogelio Guerra által játszott ománi szultán ihletett, azt pedig a venezuelai változat maharadzsája. A Marimarban az ennek a karakternek megfelelő Rodolfo San Genis (Marcelo Buquet) csak egy mezei multimilliomos, de nincsenek arab kötődései. Voltak mellesleg olyanok, akik az arab befektető figurájába tömegmanipulációt láttak, miszerint a kormány a telenovellán keresztül sugallja a nézőknek, hogy a külföldi tőke jót tesz az országnak.
• Ebben a verzióban az Alejandro vagyonára pályázó gonosz Raiza és Carola (Ana Patricia Rojo és Rocío Banquells) eredetileg ikertestvérek lettek volna, a szerepet pedig Carolina Tejerának (Vadmacska) szánták, ám Salvador Mejía, aki akkoriban már A vihar történetén dolgozott, ahol szintén fontos szerep jut egy ikerpárnak, megtiltotta, hogy neje sorozatában is szerepeljen ilyen szál. Egy darabig úgy tűnt, hogy visszatérnek a Marimarban megismert felálláshoz, ahol ezt a két karaktert egy férfi és egy nő (Guillermo García Cantú és Frances Ondivilea) alakították,  itt Nailea Norvind és Diego Olivera tolmácsolhatták volna őket, végül aztán Carlos Romero engedett az eredeti ötletéből, és szimpla testvéreket írt a két hárpiából. A ’77-es változatban a nekik megfelelő Dupré és Andrea szeretők.
• A Corazón indomable és a La venganza hosszukban is jóval meghaladják a Marimart: ennek oka elsősorban az, hogy annak ellenére, hogy Carlos Romero a ’94-es átiratot is hosszabbra tervezte, a sorozatot viszonylag hirtelen be kellett fejezni, ugyanis nagy mértékben elfajultak a konfliktusok Thalía és a sorozat producere, Verónica Pimstein között, akik ki nem állhatták egymást. A folyamatos veszekedések kettejük között (melyeket elsősorban Thalía allűrjei és késései okoztak) odáig dühítették a színésznőt, hogy a fejeseknél Pimstein befagyasztását kérje, amit el is ért, és a producernő soha többé nem kapott novellát. Verónica apja, Valentín Pimstein ekkor orrolt meg Thalíára, és bosszúból szerette volna elérni, hogy a színésznő ne kaphassa meg a María la del barrio főszerepét, ám végül nem járt sikerrel.
• A Maricruzban tehát olyan szálak is helyet kapnak majd, amelyek a Marimarból kimaradtak, élen Álvaro (Sergio Goyri) nagyobb térnyerésével, újabb főgonoszok érkezésével (Arleth Terán, Maya Mishalska), valamint a festő, Alfonso del Olmo (Brandon Peniche) szálával, akit a ’77-es verzióban Otto Sirgo alakított. Ezen kívül a Julio Porter-féle La recogida c. történetet is beleoltották a sztoriba, miután Maricruz újra tönkremegy, és vissza kell térnie a fővárosba, ennek 2001-ben készült egy gyermekeknek szóló feldolgozása a Televisánál María Belén címmel.
• Rocío Banquells figurája csak ebben a verzióban tér vissza az utolsó etapra, a nézők ugyanis annyira megkedvelték Carola Canseco karakterét, hogy a producer visszahozta a gonosz szereplőt a női börtönös szál egyik nagy meglepetéseként.
• A sorozat külső jeleneteit Tamaulipas államban forgatták, ahonnan Ana Brenda maga is származik. Az őserdei jeleneteknek a Reserva El Cielo nevű természetvédelmi terület adott otthont.
• A sorozat forgatásait Kína first lady-je, Peng Liyuan is meglátogatta diplomáciai útjának keretében Angélica Rivera társaságában, ugyanis a hölgy nagy rajongója a telenovelláknak.
• Kezdetben Ana Brenda, aki nem sokkal azelőtt fejezte be a Megkövült szívek forgatásait, nem akarta vállalni a szerepet (ahogy a Qué bonito amor főszerepét is visszautasította), mert szeretett volna pihenni, de aztán végül mégis kötélnek állt. Ha Nathalie Lartilleux eredeti terve bejön, és még 2012-ben képernyőre tudott volna kerülni a sorozat a La mujer del vendaval helyett, valószínűleg Ana Brendából sem lett volna főhősnő, helyette Maite Perronit, Livia Britót és Anahít is nagy esélyesként emlegették a főszerepben.
• Sergio Goyrit, aki a történet második szakaszában kerül majd a képbe Maricruz egyik hódolójaként, eredetileg Miguel (René Strickler) szerepére akarták szerződtetni.
• Karim (Carlos de la Mota) karakterét Julián Gilnek szánták, ő azonban végül nem tudta vállalni a felkérést, amiért de la Mota rendkívül hálás, hiszen rengeteg pozitív kritikát kapott az emír megformálásáért, és vízválasztónak tartja karrierjében.
• Isadora González élete egyik kiemelkedő karakterének tartja Simonát karrierjének másik emblematikus figurája, a Titkok és szerelmek Macloviája mellett, és örül, hogy Lartilleux rábízta ezt a hálás szerepet.
• Chantal Andere elismeréssel nyilatkozott utódja, Elizabeth Álvarez munkájáról, és elmesélte, hogy a híres sárevős jelenetben valóban sárba kellett dugnia az arcát, álmában sem gondolva, hogy az egyik legemlékezetesebb jelenetét játssza éppen.
• Az Álvaro és Maricruz jelenetei alatt hallható dalt, a Mi velita encendida címűt maga Sergio Goyri adja elő.
• Hasonlóan a La que no podía amarhoz, Ana Brendának itt is beígérték, hogy két dalt is elénekelhet, amelyek aztán a főhősök szerelmi jeleneteit ill. a végefőcím képsorait kísérték volna, ám végül ebből – a színésznő nagy bánatára – nem lett semmi.
• A sorozat forgatása alatt a bulvársajtó arról cikkezett, hogy a két főhős ki nem állhatja egymást, mivel Ana Brenda szerint Danielnek rettentő szájszaga van, míg a színész partnernője erős izzadtságszagára panaszkodott. A híresztelések természetesen hazugságnak bizonyultak, melyet a két színész egy vicces kép segítségével cáfolt meg.
• A Fundación Televisa a novellával és a Bécalos alapítvánnyal együttműködve hátrányos helyzetű, de jól tanuló fiataloknak adott át ösztöndíjat, hogy Maricruzhoz hasonlóan segítsék őket a felemelkedésben.

*Az alábbiakban az 1977-es La venganza intróját nézhetitek meg, valamint összeszedtem azt is, ki kinek feleltethető meg az egyes verziókban, végül egy videó segítségével a Marimar és a Corazón indomable karaktereit képeken is összehasonlíthatjátok!

A Maricruz főbb szereplői a korábbi verziókban

LA VENGANZA (1977)	MARIMAR (1994)	CORAZÓN INDOMABLE (2013)
Helena Rojo (María Olivares / Alejandra Balmaseda)	Thalía (Marimar Pérez / Bella Aldama)	Ana Brenda (Maricruz Olivares / María Alejandra Mendoza)
Enrique Lizalde (Javier Narváez)	Eduardo Capetillo (Sergio Santibáñez)	Daniel Arenas (Octavio Narváez)
Beatriz Sheridan (Carmen Santibáñez de Narváez)	Chantal Andere (Angélica Narváez de Santibáñez)	Elizabeth Álvarez (Lucía Bravo de Narváez)
Javier Marc (Rafael Narvánez)	Alfonso Iturralde (Renato Santibáñez)	René Strickler (Miguel Narváez)
José Luis Jiménez (Don Maximiliano Olivares)	Tito Guízar (Don Pancho Pérez)	Ignacio López Tarso (Don Ramiro Olivares)
Héctor Cruz (Ramón / Nazaro)	Toño Infante (Nicandro / Nazario)	Carlos Cámara Jr. (Eusebio / Nazario)
Roberto Cañedo (Don Alejandro Balmaseda)	Miguel Palmer (Don Gustavo Aldama)	César Évora (Don Alejandro Mendoza)
Tony Carvajal (Dupré)	Guillermo García Cantú (Bernardo Duarte)	Rocío Banquells (Carola Canseco)
Nelly Meden (Andrea)	Frances Ondiviela (Brenda)	Ana Patricia Rojo (Raiza)
Germán Robles (Gobernador de Santo Angelo)	Ricardo Blume (Gobernador Fernando Montenegro)	Alejandro Tommasi (Gobernador Bartolomé Montenegro)
Karina Duprez (Lucy)	Amairani (Natalia)	Ingrid Martz (Doris)
Rogelio Guerra (Sultán de Omán)	Marcelo Buquet (Rodolfo San Genis)	Carlos de la Mota (Emir Karim)
René Muñoz (Mohammed)	Serrana (Alina)	Luis Uribe (Ibrahim Mohammed Affad)
Raymundo Capetillo (Eduardo)	Daniel Gauvry (Arturo)	Ricardo Franco (Eduardo)
Marcela Rubiales (Sonia)	Nicky Mondellini (Gema)	Michelle Ramaglia (Araceli)
Patricia Dávalos (Isabel)	Patricia Navidad (Isabel)	Tanya Vázquez (Mariana)
Luz Adriana (Sofía)	Indra Zuno (Inocencia)	Isadora González (Simona)
?	Fernando Colunga (Adrián Rosales)	Sergio Goyri (Álvaro Cifuentes)
Otto Sirgo (Linso del Alamo)	–	Brandon Peniche (Alfonso del Olmo)
Magda Haller (Juana del Alamo) – Otto Sirgo valódi édesanyja!	–	Silvia Manríquez (Clemencia del Olmo)