Vendégtoll: Mindörökké szerelem – én így látom! (írta: csajszi 901)

2011/07/12 at 14:37 Hozzászólás

Először is köszönöm szépen a sok beérkezett írást, örülök, hogy ennyire komolyan vettétek a feladatot és megírtátok a véleményeteket a Manana es para siempréről, íme egy kritika a sok közül, amelyről úgy éreztem, hogy a legügyesebben foglalja össze a látottakat, és nagyjából a többiek fontosabb észrevételei is tükröződnek benne. A Hírblog facebook-profilján pedig két másik kritikát olvashattok el, melyeket Liliom ill. Princesa küldtek be. Azok se csüggedjenek, akiknek az írása most nem jelenik meg, a sikerre való tekintettel úgy döntöttem, bőven lesz még alkalom itt a blogon, hogy ilyen formában is kifejthessétek a gondolataitokat! A tovább után tehát csajszi 901 (spoileres!) kritikája következik!

A cím találó, a kérdés jogos: Vajon létezik-e örökké tartó szerelem? Az RTL klub pénteken befejeződött sorozatában minden bizonnyal igen. A következő összefoglalóban megpróbálom kifejteni, hogy rám milyen hatással volt ez a telenovella.

Az előzmények: Előjáróban azt elmondanám, hogy nem azok közé tartozom, akik mindig ilyeneket néznek csak azért, mert ez a kedvenc elfoglaltságuk. Leginkább a mondanivalója/története alapján választom ki, hogy melyik az, amelyik érdekel. Itt is így történt. Éppen az említett kereskedelmi csatornát néztem, amikor meghallottam, hogy egy hamarosan induló sorozatot promóztak. Egyéb oldalakon már olvastam, hogy új novella érkezik. Mégis bevallom őszintén, nem nagy figyelmet tulajdonítottam neki, mivel úgy gondoltam: áh, megint egy rózsaszín habos-babos történet, amivel már tele van a “padlás”. Azonban az ajánlót látva minden egy csapásra megváltozott. Egy sikersorozat, amely meghódította a világot! – hangzott el benne, mire felkaptam a fejem és azt mondtam, erre kíváncsi vagyok. Aztán megnéztem a tartalmát és a szereposztást, ami után már pláne úgy gondoltam, hogy ezt nem hagyhatom ki. (Kissé félve vallom be, hogy Silvia Navarrót illetően zavarban voltam, ugyanis neki még egyetlen egy telenovelláját nem láttam.) Persze úgy voltam vele, hogy belenézek az első részekbe, hogy egyáltalán tetszik-e, mert lehet, hogy mégsem, és akkor úgyis abbahagyom. De végül nem így lett:)


Ami pozitívum volt benne: A története merőben eltér a megszokottól, tényleg nagyszerű választás lett, hogy ezt vitték képernyőre. Az entrada, igaz kissé egyszerűbb, mint mondjuk az Időtlen szerelemé, mégis magával ragadó, és jól összehangolt. Nagyon találóak a fekete-fehér lovak benne, amelyek a jó-rossz küzdelmét szimbolizálják. Az előzményeket bemutató négy rész is ideális volt, se túl sok, se túl kevés, pont jó. Ebből már következtethetett az ember, hogy lesz bonyodalom bőven a későbbiekben. Piros pont azért is, hogy Nicandro Díaz néhány producertársához hasonlóan megbecsüli azokat, akikkel korábban dolgozott. Üdítő volt viszont látni Arleth Terán-t (Priscila), Carlos De la Mota-t (Santiago), Sergio Sendel-t (Damián), vagy akár Jaime Garza-t (Silvestre) és Mariana Ríos-t (Martína), akik már mind feltűntek a producer korábbi sorozatainak egyikében. Sőt Ana Martín (kezdetben ugye neki szánták Soledad szerepét, de egy másik telenovella miatt már nem tudta elvállalni) vendégszereplése az utolsó részben nagyon aranyosra sikeredett. Zseniális megoldás volt továbbá, hogy Artemio Bravot, a sorozat feléig nem is mutatták. Így még feszültebbé és érdekeltebbé vált a néző abban, hogy minél többet megtudjon róla. Vajon ki ez a titokzatos idegen, aki ennyit árt és miért? – tehettük fel magunkban a kérdést mindannyian. Az meg már csak hab a tortán, hogy Gonzalot/Artemiot ugyanaz a színész (Rogelio Guerra) játszotta. Így jó magam (és szerintem még jó páran), abban a hitben voltam, hogy ők ikrek, de mégsem.


A színészek játékáról el kell mondanom, hogy kis túlzással a végletekig meg voltam elégedve vele. Egyiküket sem éreztem mesterkéltnek, felszínesnek. Eduardo hihetően eljátszotta “a bosszúálló angyalt”, ahogy Fernanda érzelmei is tökéletesen hatottak az emberre. Főleg, mikor rájön, hogy mit hitt a környezetéről és igazából mi is van körülötte.  De említhetném még itt Gonzalo karakterét is, aki nagyon ügyesen hozta az általa megformált öregurat, akit a felesége az orránál fogva vezet.

A legjobban az emberi jellemrajzok és a jellemek átalakulása tetszett benne. Minden aprólékosan ábrázolva volt. A bosszú motívuma, az hogy mire képes az ember, amikor elveszik tőle azt, ami a leginkább fontos neki. Az igazságtalanság, ki meddig képes elmenni a célja elérése érdekében. A felszínes gazdagok világa, ahol csak a hatalom, a pozíció, és az érdek számít. Hogyan változik át a “zsarnok hiéna”, amikor rájön, hogy kicsoda valójában Aurora, a “semmittevő” Camilo, miután börtönbe kerül, vagy “az üzleten kívül semmivel nem törődöm” Aníbal, mikor az utolsó részben minden átértékelődik. Jó volt ezt látni bennük. A csattanót a végére hagyván, igazi kis meglepetés volt, hogy azt a Rafael Novoa-t, aki a kolumbiai változat (Pura Sangre) főszerepét játszotta, behozták Miguel Lascuráin-ként. Bravó!


Ami negatívum volt benne: az életkorokkal nem voltam megelégedve. Tudom, Mexikóban híresek arról, hogy nem jól lövik be az életkorokat de akkor is. Számomra érthetetlen, hogyan játszhattak 42-50 éves emberek 30-35 éves karaktereket. Hozzáteszem, itt elsősorban nem a főszereplő Fernando Colungáról beszélek, hanem Alejandro Ruizról, Roberto Palazuelosról vagy a leginkább meglepő Guillermo Capetillóról. (Aníbalnak az eltelt idő szerint olyan 35 évesnek kellett volna lennie, Capetillo 50 volt mikor eljátszotta.) Igaz ez a játékából semmit nem von le, de nekem legalábbis abszolút nem volt reális húzás erre az életkorra.

Az elnyújtás: ez a tipikus hiba itt is felfedezhető, az eleje elindult azt egy idő után nagyon ellaposodott, nagyon sok olyan rész volt, amiben tulajdonképpen nem történt semmi érdemleges. Amíg a valóságban 3-4 rész is eltelt, addig a sorozatban egy nap forgott le. A végére megint felpörögtek az események és akkor derült ki teljes egészében minden. Kissé összecsapottnak éreztem a végét. Jobb lett volna, ha fokozatosan derülnek ki a dolgok, nem ilyen tematika szerint. Pl: ha Fernanda már előbb megtudja, hogy ki valójában Santoro, és egy kicsit meg is leckézteti. Az is eléggé nevetségessé tett bizonyos részeket, hogy amikor volt egy adott szituáció, (pl. Damián feljelentése a sikkasztás miatt) és már mindenkit végig kérdeztek, hogy ő tette-e csak egyedül Barbara-t nem, akkor nem volt elég logikus, hogy merről fúj a szél? Vagy amikor egy történetet háromféleképpen adott elő, az sem gyanús? Ennek kapcsán néha olyan érzésem volt, hogy nem lehetnek ennyire buták, hogy vajon ki mozgatja a szálakat? Persze tudom ez nem is annyira negatívum, hiszen minden sorozatban ellövik. Valamint annak kicsivel több részt szántam volna, ahogy Lili felépül és megtalálja a szerelmet, vagy ahogy Camilo és Aníbal megváltozik.

Azonban ahogy örültem annak, hogy Nicandro Díaz ugyanazokkal a színészekkel/színésznőkkel dolgozik annak annál inkább nem, hogy szinte 1-2 szituációt ugyanúgy lőtt el mint anno az Alma rebelde-ben (Acapulco szépe). Pl. az anyjától elszakított kislány ott Angelita, itt Aurora, vagy a kényszerházasság ott María Elena-val, ebben Erikaval lett volna, vagy a felbukkanó esetleges másik lovag annál Alessandro, ebben meg Miguel, az, hogy a végén a főszereplő elutazik, majd visszatér. Amikor ezek a szálak beleszövődtek a történetbe, már rögtön tudtam, hogy miről lesz szó.

Ajánlanám, mert a története igenis helytálló és van mondanivalója. Nem az unalomig ismételt rózsaszín tündérmese. Hihetetlenül jó szereposztás. Továbbá ha az életben nem is biztos, itt garantált, hogy egy gyerekkori szerelem elkísérhet egy életen át.

Esetleges ismétlést szintén megnézném, de csak, akkor, ha olyan időpontban van, ami megfelel.

Entry filed under: Egyéb, Kritika. Tags: .

Sorozatsztárok testközelben: kibeszélő “La que no Podía Amar” – Ana Paula promója

És te mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Trackback this post  |  Subscribe to the comments via RSS Feed


Kérdezz-felelek

Jelenleg Mexikóban

17:00: Despertar contigo
19:00: Vino el amor
20:00: Tres veces Ana
21:00: Mujeres de negro
22:00: Yago

Hamarosan Mexikóban

október 31. Sin rastro de ti (21:00)
november 21. La candidata (21:00)

Archívum