Vad szív: az “előzménysorozatokról”

2011/04/03 at 22:17 Hozzászólás

Ma a Vad szív történetének két eredetijét, a Megveszem ezt a nőt! és az oridzsinál Corazón salvajét vesszük egy kicsit jobban górcső alá, íme egy kis összeállítás a változtatásokról és pár érdekességről, jó olvasást!

MEGVESZEM EZT A NŐT! (Yo compro esa mujer)

  • Olga Ruilopez novellája, melyet Dumas Montecristo grófja c. regénye inspirált, feldolgozás-számában vetekszik a Corazón salvajéval, van ugyanis puerto ricói, brazil, argentin és két venezuelai változata is az 1990-es mexikóin kívül. Az egyes verziók sok történetelemben eltérnek: az 1976-os venezuelai Carolina például nem kosztümös, hanem napjainkban játszódik, itt a Rodrigónak megfelelő szereplő nem szerelmes Blanca Florba/María del Rosarióba, hiszen ő a saját húga, Matilde/Leonarda pedig az unokahúga, aki szintén nem Rodrigóért, hanem unokatestvére szerelméért, a halászért (Enrique/Juan de Dios) van megveszve. Később aztán összeáll az intézővel, és házasságukból születik Barbara, a fiatal főgonosz, aki később a főhősök között okoz kalamajkákat (ez a karakter a mexikói verziókban nem jelenik meg).
  • Az 1990-es verzióhoz (mely hozzánk is eljutott), ugyanaz a Liliana Abud adaptálta a sztorit, akinek a 2009-es Corazón salvaje turmix-történetét is köszönhetjük.
  • A 2009-es változat javarészt követi a ’90-es eredeti alapbonyodalmát, Jimena és Gabriel szerelmi történetét és a fegyverkereskedős-prostis-halászos-cigányos mellékszálakat is egy az egyben átveszi, ám maguk a főhősök a Corazón salvaje adta szerelmi viszontagságokon mennek keresztül, így például az izgalmas történelmi hátterű forradalmi szál is kimaradt az új verzióból.
  • A főhősökön kívül az új verzió a ’93-as Corazón salvaje helyszínét is átvette (Veracruz) a Yo comprós Campeche helyett.
  • Nem csak Enrique Rocha és Eduardo Yanez jelennek meg az 1990-es és a 2009-es változatban is (ráadásul ugyanabban a szerepben!), hanem Fernando Robles (a korrupt csendőr) és Manuel Ojeda (Fulgencio) is, utóbbi az eredeitben Yanez nevelőapját, Santiago Almadát játszotta.
  • A Yo compro…-ban Matilde/Leonarda csak sok kikosarazás után, a sorozat végén megy hozzá a kaszinótulajdonos Vidalhoz, ellenben a karakter 2009-es megfelelőjétől (René Casados) már a novella elején gyereket szül, noha mindkét esetben szinte végig sikerül a figurát kénye-kedve szerint manipulálnia.
  • A Vad szív Federicója (Lisardo) két Yo compro…-s karakter vegyítésével keletkezett: egyikük Oscar de Malter (Miguel Ángel Ferriz), a fegyverkereskedő és Efi/Eloisa szeretője, a másik pedig az eredeti Federico, a szélhámos hozományvadász, akit egyébként pont Eduardo Palomo, a Corazón salvaje ’93 Juan del Diablója játszott.
  • Ironikus módon Eduardo Palomo és a Jimenát az eredetiben alakító Mariana Levy is rendkívül fiatalon, szívroham következtében haltak meg.
  • Az eredeti sorozatban Yánez, Enrique Rocha és Mariana Levy is megnyerték karakterükért 1991-ben a TvyNovelas-díjat.
  • A Vad szív Reginája és Aimeé-ja tulajdonképpen a Megveszem ezt a nőt! Ana Cristinájának szelíd és szeszélyes énjének megszemélyesüléseiként is felfoghatók, ám ezáltal jóval egydimenziósabbak is elődjüknél.

CORAZÓN SALVAJE

  • A Corazón salvaje dicsőséges útja egy 1956-os filmmel indult, melyben a főszerepet a Szerelempárlat mátriárkája, Martha Roth játszotta. Egy évvel később adta ki Caridad Bravo Adams Corazón salvaje című regényét, mely azóta is az írónő legsikeresebb művei közé tartozik. A testvére árulása miatt kolostorba vonuló naiv Mónica és a törvényenkívüli Juan del Diablo szerelme meghódította a világot.
  • Az első telenovella-változat az 1966-os, melyben Julissa (La fea más bella) és Enrique Lizalde (Esmeralda) voltak a főszereplők, a gonosz Aimeé-t pedig Jacqueline Andere (Soy tu duena) alakította. Érdekes módon ez a sorozat csak 62 részből állt. Ugyanebben az évben Puerto Ricóban is forgattak egy helyi verziót.
  • 1968-ban ismét filmre vitték a sztorit, ezúttal Angélica María (Rosalinda) főszereplésével, Juan del Diablót Julio Alemán (Soy tu duena) játszotta. Csaknem tíz évvel később, 1977-ben Angélica Maríának ismét lehetősége volt Mónica bőrébe bújnia, ez a változat már színes volt és külső felvételek is szerepeltek benne, partnere Miguel Cortés lett, Aimeé pedig Susana Dosamantes (Rebeca). A producer az az Ernesto Alonso volt, aki 23 év múlva a Yo compro esa mujert is megalkotta.
  • 1993-ban, viszonylag hosszabb szünet után porolták le ismét a történetet, María Zarattini (a Sortilegio, az Amor real, az Alborada és a Pasión írónőjének)  nem kevés erotikával is megfűszerezett verziója pedig osztatlan sikert aratott a nézők körében. A főszerepekben Edith González, Eduardo Palomo, Ana Colchero és Ariel López Padilla tűntek fel.
  • Eredetileg Aimeé szerepét Erika Buenfilnek szánták, ám ő mindenképp a főszereplőt akarta volna eljátszani, így végül mégsem került a sorozatba. Hasonlóan járt César Évora is, akinek Juan del Diablo lehetett volna az első főszerepe, ám a Televisa vezetősége Eduardo Palomo szerepeltetését szorgalmazta inkább, így César végül csak egy kisebb szerepet játszhatott el, melyet María Zarattini kifejezetten neki írt.
  • A Mónica szerepére kiírt castingon Salma Hayek is megjelent.
  • A sorozatban Juan del Diablo mentorát egy korábbi Juan del Diablo, Enrique Lizalde alakította.
  • A telenovella remek nézettséggel futott világszerte, eljutott Olaszországba és Kenyába is. Előbbi helyen akkora volt a sikere, hogy a Versace divatcég még Eduardo Palomót is meghívta, hogy modellként reklámozza egyik kollekciójukat.
  • A Corazón salvaje sikereit megirigyelve 1995-ben Carla Estrada is forgatott egy kosztümös telenovellát, az Alondrát (Pacsirta), melynek főszerepét pont Ana Colcherónak adta. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az 1994-es TvyNovelas-díjátadón a Corazón salvaje lemosta a színről Carla akkori sorozatát, a Lucero főszereplésével készült Los parientes pobrest (a sorozaton és a négy főhősön kívül Enrique Lizalde, Claudia Islas és a főcímdalt előadó Manuel Mijares is hazavihetett egy szobrot).
  • Az eredeti, 1957-es regény története a karib-tengeri Martinique szigeten, francia nyelvterületen játszódik (így a nevek is – Molnar, D’Autremont – franciák). A ’93-as változat írónője, María Zarattini Mexikó atlanti-óceáni partvidékére emelte át a sztorit, a neveket pedig Altamirára és Alcázar y Valléra cserélte ennek megfelelően. Salvador Mejía és Liliana Abud is ezt az adaptációt vette alapul, ám a Yo compróból kölcsönzött Montes de Oca és Vidal  vezetéknevek meghagyásával. A Molnar névnek feltehetően magyar vonatkozása is van, ám erre sajnos nem találtam bizonyítékot.
  • A két legsikeresebb verzió, a ’77-es és a ’93-as főhősei, Angélica María és Edith González is óvatosan nyilatkoztak a 2009-es verzióról, szerepük megkettőzését például mindketten merész ötletnek tartották, Edith azt is elmesélte, hogy neki is felajánlották annak idején, hogy Mónicát és Aimeé-t is ő játssza el, ám a színésznő úgy érezte, nem bírt volna a feladattal.
  • Végezetül itt egy videós összeállítás az eddigi mexikói verziókból!

Entry filed under: Egyéb. Tags: .

Vad szív – még négy nap! Vad szív – még három nap!

És te mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Trackback this post  |  Subscribe to the comments via RSS Feed


Kérdezz-felelek

Jelenleg Mexikóban

17:00: Despertar contigo
19:00: Vino el amor
20:00: Tres veces Ana
21:00: Mujeres de negro
22:00: Yago

Hamarosan Mexikóban

október 31. Sin rastro de ti (21:00)
november 21. La candidata (21:00)

Archívum